A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
Rövid történelemóra, az 56-os hősök és mártírok dicsérete után Moszkva és Brüsszel összehasonlításába torkollt a miniszterelnök ünnepi beszéde Veszprémben. Orbán Viktor szerint az európaiaknak a nemváltás, a nemzetváltás és az identitásváltás jelenti a szabadságot. A kioktatás is változatlan, csak ma nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok gurulnak be nyugatról.
Arról is beszélt, hogy tinédzserként annyira megérintette az '56-os magyar forradalom, hogy még verset is írt róla. Nagy kár, hogy ezt a korai művét sosem adták ki.
Kommunistaként indult, de ma már konzervatív nacionalistaként a hagyományos keresztény értékeket védelmezi Vlagyimir Megyinszkij, aki felügyelte azt az orosz középiskolai történelem tankönyvet, amely szerint 1956-ban Budapesten radikális és fasiszta csoportok robbantottak ki felkelést, és gyilkolták a törvényes rend híveit.
A nagykövetség szerint az ügyet megszellőztető Meduza „oroszellenes hamis hírek gyártására és terjesztésére szakosodott".
Úgy gondolja, történelmi igazság nem létezik, mindig a különböző olvasatok versenyeznek egymással.
Az új orosz 11.-es történelemkönyv szerint, amelyet Putyin tanácsadója írt, 56-ban a Szovjetunió segített a magyar hatóságoknak a nyugati titkosszolgálatok által katalizált tiltakozás elfojtásában.
Barátjáról és küzdőtársáról, a múlt héten elhunyt Mécs Imréről a személyes emlékein túlmutató írását Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke a HVG felkérésére fogalmazta meg.
A főpolgármester szerint a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani, és igen, volt, amikor Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt.
A szabadságharcnak november 4-én vetettek véget a szovjet tankok 1956-ban. A nemzeti gyásznapon az áldozatokra emlékeznek.
A független képviselő olyan helyszíneket keresett fel, ahol szerinte az 56-os felkelők tiltakoznának, ha ma élnének.
A magyar médiatörténet talán legsúlyosabb fake news-áról írt.
Toroczkai László a Fidesznek, az ellenzéknek, és azon belül a Jobbiknak is odaszólt október 23-i beszédében.
Miközben a magyar külügy egy félmondatért behív bárkit, a Moszkvából küldött nagykövetet mégsem vegzálják.
Nyilvános tiltakozást várnak az orosz kormánnyal szemben.
A HVG 2006-ban készített portréinterjút a most elhunyt 1956-os szerepéért hosszú börtönbüntetést letöltő Wittner Máriával, aki akkor a Fidesz képviselőjelöltje volt a parlamenti választáson. A cikket változtatás nélkül közöljük.
Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.
